Két éve voltam utoljára alföldi túrán, de az nem volt havas, hanem inkább saras. Most 3-4 centi hó borított mindent. Még a lovas szánt is megérte elõvenni, és kimenni a falu határába egy körre. Mivel nem volt olyan nagy a hó, nem lehetett belesüppedni, így elég gyorsan lehetett haladni. Sikerült is 5-ös átlagot menni.
A leghosszabb távon indultak, ugyanis ez volt az egyetlen, ami elment az ország közepére. A többi elõbb visszafordult, de a legrövidebb, csak kiment a falu határában lévõ villanybohócokig, és visszajött. Azt nem sikerült kideríteni, hogy nekem el kellett-e menni oda vagy sem. Az itiner szöveges része és a kihelyezett nyilak alapján igen, de a térkép és a táblázat szerint nem. Ez a dilemma csak akkor jött elõ, amikor a kódot írtam volna fel az itinerre. De akkor már mindegy volt, és igazából azon a 1,5 km-en nem múlt semmi.
Alföldi túra lévén az útvonal hosszabb-rövidebb egyenesekbõl állt, de erre lelkileg fel voltam készülve. Amire nem annyira, hogy az út nagy része aszfaltúton haladt, aminek csak egy kis része volt hóval volt borítva, ezek nem takarított mellékutak voltak. Ahol takarítottak, ott sóztak is, ami latyakot eredményezett, és a nadrágon is megmaradtak a sófoltok, miután megszáradt.