Keress�tek a Cs�csraj�r�s alkalmaz�st a Google Playen!

Ide

T�r�ink k�z�l

Pusztaszabolcs-Paks
(2007-06-12)
2007.10.04 A Pusztaszabolcs - Paks vonal BZMOT-tal t�rt�n� bej�r�s�r�l is k�sz�tett a feherb besz�mol�t.

Mostan�ban

R�p�shuta kir�ndul�s
(2024. febru�r 13.)
�szi kir�ndul�s a D�li-B�kkben R�p�shuta k�rny�k�n

Lillaf�red kir�ndul�s
(2024. febru�r 13.)
K�rt�ra Lillaf�red-Fels�h�mor k�rny�k�n barlangokkal, forr�sokkal, kil�t�kkal.

Kasprowy Wierch
(2024. janu�r 30.)
Ny�ri t�ra a Lengyel-T�tr�ban a G�sp�r-cs�csra

Lorenz-h�g�
(2024. janu�r 30.)
�tkel�s a Lorenz-h�g�n a Magas-T�tra szlov�k oldal�n

Morskie Oko
(2024. janu�r 30.)
K�rt�ra a Lengyel-T�tr�ban az �t t�-v�lgy�ben �s a Morskie Okon�l

Hochschwab
(2024. janu�r 30.)
A Hochschwab h�feh�r dolomitszikl�i

Vereda da Ponta de Sao Laurenco
(2023. okt�ber 5.)
Madeira II - Vereda da Ponta de Sao Laurenco

Levada das 25 Fontes
(2023. okt�ber 4.)
Madeira IV - Levada das 25 Fontes

Pico Ruivo
(2023. okt�ber 4.)
Madeira V - A K�ris-hegyr�l a K�kesre

AK: K�r�slad�ny-D�vav�nya
(2023. okt�ber 3.)
R�vid, de ann�l unalmasabb k�kt�ra az Alf�ld�n

Cs�csraj�r�s t�ramozgalom

Bevezet�s

�ltal�nos inf�k

D�jaz�s

Teljes�t�s bejelent�se

Cs�csraj�r�s
t�ramozgalom az
Els� Magyar Dende�cse T�rsas�g
szervez�s�ben

A saj�t t�ra szervez�se ut�n �gy gondoltuk, elind�tunk egy t�ramozgalmat is. A Cs�csraj�r�s mozgalom, annyiban t�r el a legt�bb t�ramozgalomt�l, hogy nem az orsz�g egy t�jegys�g�ben kell felkeresni az el�re megadott pontokat, helyeket, hanem az orsz�g eg�sz ter�let�n. �ppen ez�rt a mozgalom sikeres teljes�t�s�hez el�g sokat kell barangolni az orsz�gban. De pont ez a c�lunk, aki ezt a mozgalmat v�lasztja, az ne csak az orsz�g egy r�sz�n, hanem Magyarorsz�g ter�let�n tal�lhat� legt�bb dimbes-dombos, hegyes t�jegys�g�t felkeresse. �s valljuk be ez nem kis feladat...

A mozgalom sor�n Magyarorsz�g bizonyos t�jegys�geinek legmagasabb pontjait kell felkeresni. Emellett m�g p�r jellegzetesebb hegycs�csot (Nagy-Gete, Kopasz-hegy, Kab-hegy, Badacsony) is belevett�nk a list�ba: �sszesen 30 pontot kell felkutatni.

Minden cs�cson egy k�rd�sre kell v�laszt adni, amivel a t�r�z� igazolja, hogy ott j�rt a helysz�nen. Ezek a k�rd�sek a hegycs�cs illetve a pont k�rnyezet�ben tal�lhat� dolgokra (kil�t�, cs�csk�, stb) vonatkoznak. Lehet�s�g van arra, hogy a t�r�z� f�nyk�ppel igazolja, hogy ott j�rt a cs�cson, ennek felt�teleir�l lehet olvasni a bejelent� oldalon, illetve a t�ramozgalommal kapcsolatos k�rd�sekre adott v�laszok k�z�tt is. A mozgalmat k�t fokozatban lehet teljes�teni, az alap fokozat el�r�s�hez a list�ban tal�lhat�, 500 tszf. magass�gn�l nagyobb hegycs�csokat kell felkeresni (�sszesen 18 cs�cs), a kiemelt fokozathoz pedig az �sszes, a list�ban felsorolt cs�csot. Az alap fokozat el�r�se ut�n term�szetesen a kiemelt fokozat is teljes�thet� a hi�nyz� cs�csok felkeres�s�vel.

A let�lthet� t�j�koztat�n szerepelnek a cs�csokra vonatkoz� f�bb inform�ci�k �s a k�rd�sek, de a teljes�t�st nem az adatlap postai �ton val� visszak�ld�s�vel kell igazolni, hanem egyszer�en k�ldd el nek�nk emailban a v�laszokat. Aki kor�bbr�l tudja m�r egy k�rd�sre a v�laszt, az nyugodtan felhaszn�lhatja.

Most m�r van egy androidos alkalmaz�sunk is, amellyel val�sz�n�leg k�nnyebb lesz az adminisztr�ci�. Ha ezt v�lasztod, nem lesz sz�ks�g se pap�rra, se t�j�koztat�ra, se k�rd�sekre, se v�laszokra. Ha fent vagy a cs�cson csak ind�tsd el az alkalmaz�st, r�gz�tsd, hogy ott j�rt�l �s k�sz.

A t�ramozgalommal kapcsolatos k�rd�seket az emdt kukacbet� dendeocse.hu emailc�mre v�rjuk.

A t�ramozgalmat teljes�t�k hozz�j�rulnak ahhoz, hogy nev�k szerepeljen az EMDT honlapj�n a teljes�t�k n�vsor�ban �s a mozgalomra vonatkoz� adataikat (h�ny nap alatt teljes�tett, kor, nem, stb) az EMDT statisztikai c�lokra felhaszn�lja.

�ltal�nos inform�ci�k a mozgalomr�l

A t�ramozgalom neve:	Cs�csraj�r�s
�llapot:	Akt�v
Felkeresend� cs�csok sz�ma(alap fokozat):	18
Felkeresend� cs�csok sz�ma(kiemelt fokozat):	30
Szintid�:	A t�ramozgalomnak nincs id�beli korl�tja
T�j�koztat�:	Innen let�lthet� (2017.04.11 - v1.6.1)
Alkalmaz�s:	Cs�csraj�r�s(jelenleg csak androidra). Az alkalmaz�s haszn�lat�hoz regisztr�lnod kell �s miut�n telep�tetted, olvasd el a felhaszn�l�si felt�teleket is. Rem�lj�k t�nyleg megk�nny�ti a cs�csraj�r� t�r�z�k dolg�t. Ha az alkalmaz�st haszn�lod, nem kell a k�rd�sekkel, v�laszokkal �s a t�j�koztat�val foglalkoznod. Az alkalmaz�s itt �rhet� el Az adatfelhaszn�l�si nyiltakozat

Teljes�t�s bejelent�se

�rj nek�nk az emdt dendeocse hu email c�mre!

A t�ramozgalom felkeresend� cs�csai

A lenti list�ban tal�lhat�ak a felkeresend� cs�csok, a kiemelt fokozathoz tartoz� pontok k�kkel vannak jelezve

A Keszthelyi-hegys�g legmagasabb pontja (Keszthelyi-hegys�g)
Koordin�t�k: N46 49.489 , E17 19.911
Tszf. magass�g: 453 m�ter

A Keszthelyi-hg a Dun�nt�li-k�z�phegys�g legnyugatibb tagja. Keleti fel�n relat�ve nagy kiterjed�s� karsztos fenns�k helyezkedik el, itt van a legmagasabb pontja is. Tri�szkori m�szk�b�l �s dolomitb�l �ll. A k�zet�miatt a fels� r�gi�k v�zhi�nyosak, kev�s a forr�s. A fenns�k perem�n t�bb barlang is tal�lhat�.

F�k�nt elegyes b�kk�s�k, t�lgyesek tal�lhat�k a ter�leten. Emellett betelep�tett feketefeny�k alkotnak erd�s�geket, azokban ezeket az ut�bbi �vekben betegs�g �rte el, ez�rt megkezd�d�tt a v�g�suk. Gazdag sziklagyepi �s sz�raz erdei fl�r�val rendelkezik.

A Balaton v�zgy�jt�j�hez tartozik. A karsztv�z kisebb-nagyobb forr�sokban jut a felsz�nre, a legnagyobbak a Csaliti-forr�s �s a Szt. Mikl�s-forr�s. A karsztv�zszint a b�ny�szattal��sszef�gg�sben v�ltozott. A Nyir�d k�rny�ki b�ny�k bez�r�s�val, a v�z kiemel�s�nek megsz�nt�vel �jra emelked�snek indult.

A hegys�gben sok a m�r haszn�laton k�v�li m�szk�- �s dolomitb�nya, emellett sok cs�cson �p�tettek kil�t�t, amelyek a Balaton k�zels�ge is oka. A legt�bb t�rk�pen, atlaszban a legmagasabb pontnak a K�ves-tet�t (444 m) jel�lik, de ett�l �szakkeletre a fenns�kon a turista- �s katonai t�rk�pek szerint is l�that� 450 m-es szintvonal, illetve e feletti t�rsz�n. Itt n�zt�nk ki egy pontot (vad�szlest), ami jel�lt turista�ton is el�rhet�.

Megk�zel�t�s:
Nemesvita fel�l a Z jelz�sen lehet felj�nni a fenns�kra, majd a legmagasabb ponthoz a P+ jelz�s visz (3,9 km; 300 m szint);
V�llus fel�l a Z+-Z-P+ �tvonalon (5,0 km; 220 m szint) - ezzel �rintj�k a Szt. Mikl�s-forr�st is;
Balatongy�r�k, Sz�pkil�t� fel�l a P-P+ �tvonalon (8,0 km; 320 m szint), de az elej�n a P3 jelz�sen a Bats�nyi-kil�t�t is �tba ejthetj�k (7,8 km; 320 m szint).

Badacsony (Balaton-felvid�k)
Koordin�t�k: N46 48.191 , E17 29.779
Tszf. magass�g: 437 m�ter

Boncsos-tet� (Balaton-felvid�k)
Koordin�t�k: N46 54.919 , E17 34.659
Tszf. magass�g: 447 m�ter

Cs�v�nyos (B�rzs�ny)
Koordin�t�k: N47 56.929 , E18 56.914
Tszf. magass�g: 938 m�ter

A K�zponti- vagy Magas-B�rzs�ny k�zep�n helyezkedik el. Az eg�sz kist�j tulajdonk�ppen a harmadid�szakban m�k�d� r�tegvulk�n felrobbant kalder�ja, amit a tektonikus mozg�sok �s az er�zi� alak�tott ki a mai form�j�ra. F� k�zetalkot� a pirox�n- �s amfibolandezit.

A sok csapad�k miatt j� a v�zell�totts�ga, a hegys�g kis v�zfoly�sainak ez a ter�let a forr�svid�ke. A kald�ra bels� oldalair�l ered� vizeket a Csarna-patak gy�jti �ssze, amely �szak fel� alak�tott mag�nak v�lgyet �s hagyja el a kald�ra ter�let�t, hogy a hegys�g legjelent�sebb patakj�ba, a Kemence-patakba sz�ll�tsa a viz�t. A kald�ra k�ls� lejt�k felsz�neit sok, nagyj�b�l sug�rir�nyban lefoly� patak alak�tja mind a mai napig. A hegys�gben kifejezetten sok a forr�s, a legmagasabban a Cs�v�nyos melletti R�zsa-forr�s van.

A ter�let t�lnyom� r�sze erd�s�lt, m�ghozz� m�szker�l� b�kk�s�kkel. Jellemz� a hegys�gben a ford�totts�g, m�ghozz� olyan form�ban, hogy az �rny�kosabb, nedvesebb v�lgyekben tal�lkozhatunk a b�kkerd�vel, m�g a melegebb �s sz�razabb lejt�k tetej�n t�lgyesek fordulnak el�. T�bb ritk�bb n�v�nyfaj �l a cs�cs k�zel�ben, ilyen p�ld�ul a havasi tisztesf�, amely Magyarorsz�gon csak itt �s a Zempl�n egy r�sz�n honos. Illetve �sszeakadhatunk a kis holdrut�val is.

A cs�cson a r�gi m�r�torony k�r� kil�t� �p�lt, amelynek legfels� szintje t�bb mint 20 m�terrel van a felsz�n felett, k�ztudott, hogy j� id�ben a Magas-T�tra cs�csai is l�that�ak. A k�zeli Nagy-Hideg-hegyen turistasz�ll�, b�f� �zemel.

"A meteorol�gus jelenti, hogy az eg�sz orsz�got k�d
bor�tja, csak kilencsz�z m�ter f�l�tt s�t a nap.
A Cs�v�nyoson buknak �t a felh�k. N�ha ellepnek,
az olyan, mintha zuhanyozn�k, finom permet, azt�n
�jra a t�k�letes k�ks�g, alattam a k�d�ce�n,a hegy
�szaki oldal�n j�n f�lfel� az �jabb hull�m."

(Gy�rffy �kos: A Cs�v�nyos �szaki oldala r�szlet)

Megk�zel�t�s:
Az OKT �thalad rajta. Ezen a legk�zelebbi parkol�helyek, illetve t�megk�zleked�si meg�ll�k: Kisin�ci turistah�z (8,7 km, 690 m szint), illetve N�gr�d (12,2 km, 740 m szint);
Di�sjen�r�l a Z jelz�sen �rhet� el (8,8 km, 750 m szint);
Kir�lyr�tr�l a K4-Px-K �tvonalon (9,0 km, 760 m szint), illetve a Magas-Taxi-ny�lad�kon �s a Rakod�n �t a P-K+-K jelz�seken (9,3 km, 700 m szint) �rhet� el;
�szak fel�l a legr�videbb a Fekete-v�lgyb�l a Z4-Z jelz�seken (7,2 km, 720 m szint).

A fel�llv�nyozott torony :)

Dobog�k� (Visegr�di-hegys�g)
Koordin�t�k: N47 43.196 , E18 53.942
Tszf. magass�g: 699 m�ter

Gerecse (Gerecse)
Koordin�t�k: N47 40.854 , E18 29.154
Tszf. magass�g: 633 m�ter

A legmagasabb pont az �n. K�zponti-Gerecs�ben van, d�lr�l a Gerecsei-kismedenc�k, �szakr�l a Duna v�lgye hat�rolja. Ennek csaknem a geometriai k�z�ppontj�ban egy fenns�kszer� kiemelked�sen van maga a cs�cs.

J�l karsztosod� tri�sz �s jura m�szk� �p�ti fel, de megtal�lhat� homokk�, m�rga, �s �talakult, n�hol vas-oxiddal d�sult �talakult m�szk� is (v�r�s m�rv�ny). Nem ezen a hegyen, de ugyanebben a kist�jban van a Gerecse legnagyobb barlangja, a fokozottan v�dett Pisznice-barlang.

Nyugaton a Bikoli-patak, keletre a Szt. L�szl�-patak gy�jti �ssze a vizeket. Mindkett� a Dun�ba �mlik, el�bbi �szak, m�sik d�l fel� hagyja el a kist�jat. El�gg� ingadoz� v�zj�r�s�ak, nyaranta hosszabb szakaszokon ki is sz�radhatnak. V�zhi�nyos ter�let, a hegys�g bels�, k�zponti ter�let�n elv�tve akadunk v�zsziv�rg�sokra, viszont h�resek a hegys�g perem�n fakad� b�viz� karsztforr�sok, p�ld�ul a tatai F�nyes-forr�sok, amelyek a Dun�nt�li-k�z�phegys�g, els�sorban a Bakony ter�let�n felhagyott b�ny�szati tev�kenys�gek miatt ism�t jelent�s v�zhozammal �klenek ki a felsz�nre.

A Gerecse ter�lete a szomsz�dos hegys�gekhez k�pest kevesebb n�v�nyfajjal rendelkezik, aminek els�sorban az az az oka, hogy a nyugatabbra �s d�lebbre el�fordul� atlanti �s szubmediterr�n, illetve az �szakabbra honos k�rp�ti fajok csak r�szben jutnak el a hegys�gbe. F�k�nt gyerty�nos-t�lgyessel tal�lkozhatunk, kifejlett b�kk r�gi�ja nincs a hegys�gnek, a b�kk�s�k kis kiterjed�s�ek, �s az �szaki oldalakra korl�toz�dnak. A meredek oldalakon t�rmel�klejt�-erd�k, a melegebb, d�li oldalakon sziklagyepek vannak.

A m�r messzir�l l�tsz� TV torony nem a cs�cson �p�lt, hanem att�l nagyj�b�l 500 m�terre, 620 m�ter magasan �s az�rt azon a helyen, mert ott van a hegy egyik legnagyobb egybef�gg� sziklat�mbje, amely t�k�letes alapot adott a t�bb, mint 120 m�ter magas toronynak. Nem ez volt azonban az els� ilyen jelleg� �p�tm�ny. M�r az 50-es �vekben kider�lt, hogy a Gerecse tetej�n f�ldrajzi helyzet�b�l ad�d�an remek�l lehet nyugat fel� figyelni, ultrar�vid-hull�mokkal �zenetet k�ldeni, vagy esetleg elfogni jeleket, �gy m�r az 1951-ben �p�lt egy ideiglenes �llom�s, de p�r �vvel k�s�bb a telev�zi�z�s gyorsan terjedni kezdett �s akkor �p�lt az els� torony, amelyet 1971-ben v�ltott fel a jelenlegi ad��llom�s.

Megk�zel�t�s:
Az OKT �tvonat�l a Gerecse �d�l� mellett, illetve a Tardos feletti hegyoldalb�l indul ki a K3 jelz�s.
Tardos falub�l a K3 jelz�sen 3,5 km, 320 m szint, Pusztamar�tr�l 2,8 km, 140 m szint;
H�regr�l is el�rhet� k�nnyen a cs�cs a Z-K3 �tvonalon (5,9 km, 440 m szint), vagy a P-K3 �tvonalon a Kir�ly-k�t �rint�s�vel (6,3 km, 410 m szint).

Forr�sok: Barina Zolt�n - Gerecse hegys�g n�v�nyf�ldrajza, botanikai
adatb�zisok alapj�n
https://www.ha5kdr.hu/2017/03/gerecse-tv-torony-amely-nem-kilato

A Gerecse l�tk�pe

H�rmashat�r (?rs�g)
Koordin�t�k: N46 52.141 , E16 06.826
Tszf. magass�g: 375 m�ter

A H�rmashat�r tulajdonk�ppen nem is az �rs�gben, hanem a Vendvid�k ter�let�n, legpontosabban a Vasi Hegyh�t kist�jon fekszik �s maga a cs�cs Magyarorsz�g legnyugatibb pontja. A ter�let legmagasabb pontja nincs messze a hat�rt�l �s nem is sokkal magasabb a H�rmashat�rn�l, a 404 m�teres Ez�st-hegy. A hat�rt Trianon ut�n nagyj�b�l a R�ba �s Mura v�zv�laszt�n h�zt�k meg �s �gy ker�lt az egyik legmagasabb pontra a H�rmashat�r. Nem is biztos, hogy ez a legmagasabb cs�cs, el�fordulhat, hogy a cs�cs k�rny�ki dombok k�z�l valamelyik p�r m�terrel magasabb a H�rmashat�rn�l.

A cs�cs k�rny�k�t a Sz�ln�ki-patak �s mell�kerecsk�i �ltal l�trehozott nagyj�b�l �szak-d�l ir�ny� v�lgyek �s keskenyebb gerincek hat�rozz�k meg. Az alapk�zetre, amely a f�k�nt metamorf k�zetekb�l �ll, �led�kr�teg rak�dott, els�sorban agyag �s kavics. A kavics nem v�zz�r� azonban a vasvegy�letek seg�ts�g�vel cement�l�dott �s �gy a t�rs�get sok hely�tt el�gg� rossz v�zvezet� k�pess�g� talajok fedik. Ha ehhez hozz�vessz�k, hogy a ter�let Magyarorsz�g legcsapad�kosabb vid�kei k�z� tartozik, �s ez�rt nem meglep� hogy felsz�ni vizekben el�g gazdag. A k�r�lm�nyek kedveztek a lefoly�stalan ter�leteken l�trej�tt l�pok sz�m�ra.

A ter�let erd�s�lts�gi foka nagyon magas, a hegyh�ton az erd�k ar�nya meghaladja a 80 %-ot. A kor�bbi �vsz�zadokban nem volt ilyen magas az ar�ny az �rs�gi vid�ken, f�leg a mez�gazdas�gnak illetve annak rossz m�dszerei miatt. Ugyanis a rossz term�talaj, illetve k�s�bb az er�ltetett szocialista mez�gazdas�g arra k�nyszer�tette az itt �l�ket, hogy folyamatosan �j �s �j ter�leteket vontak m�vel�s al�, m�g a felhagyott sz�nt�k vissza erd�s�ltek vagy kasz�l�nak maradtak meg. Manaps�g a mez�gazdas�g visszaszorul�sa miatt sok r�gi ilyen ter�letet ism�t az erd�k vettek birtokba.

Ez a t�j m�r majdhogynem magashegys�gi jelleg�, azon kev�s hazai ter�letek k�z� tartozik, ahol �shonos - els�sorban jegenye �s v�r�s - fenyveseket tal�lhatunk. De a ny�r, �s a havasi �ger is jellemz� a vid�kre. A kl�m�ja miatt el�g jellegzetes a n�v�nyvil�ga is. A sok t�zegmoh�s l�p sok v�dett fajnak ad otthont �s Magyarorsz�gon csak itt fordul el� a feny�rgamandor.

Megk�zel�t�s:
Felsz�sz�ln�kr�l a Tokaj fel�l a P h�romsz�g jelz�sen 4,7 km, 80 m szint.

Forr�sok: Bodonczi L�szl� - Az �rs�g �s Vendvid�k v�dett �s vesz�lyeztetett n�v�nyei
wikip�dia

A hat�rk� a H�rmashat�ron

Holl�f�szek (Zselic)
Koordin�t�k: N46 10.941 , E17 59.702
Tszf. magass�g: 358 m�ter

A Zselic egy er�sen �s k�zepesen tagolt dombs�g K�ls�-Somogy �s az Orm�ns�g k�z�tt. �szakr�l a Kapos v�lgye, d�lr�l az Orm�ns�g a hat�ra, kelet fel� azonban a pontos hat�ra vita t�rgy�t k�pezi, mivel nincs term�szetes hat�rvonal a Mecsek illetve a Baranyai-hegyh�t �s a Zselic k�z�tt, �gy jobb h�j�n antropog�n v�laszt�vonalat tekintenek a keleti hat�rnak, a k�zigazgat�si, vagy ink�bb a Szigetv�r-Kaposv�r vas�tvonalat. L�sztakar�val fedett, de a Holl�f�szek t�rs�g�ben az alapk�zet magasabban van. A csapad�kosabb id�j�r�s illetve a k�nnyen pusztul� alapk�zet miatt a dombs�g patakjai jelent�sen felszabdalt�k a ter�letet, v�lgyeik m�lyek �s meredek fal�ak. A dombh�tak viszont sz�lesek �s laposak, magass�gban alig t�rnek el egym�st�l.

A legmagasabb pont az Alm�s-patak mellett helyezkedik el, ami d�l fel� vezeti el a vizeket. A talajv�z nagy kem�nys�g�. A ter�leten t�bb, mint 120 forr�s tal�lhat�.

Jelent�s r�sz�t �shonos erd�s�gek fedik: ez�sth�rsas b�kk�s�k (amely a d�li elterjed�s� ez�sth�rs �s az atlanti b�kk k�z�s �s m�k�d� erd� t�rsul�sa), illetve gyerty�nos-t�lgyesek a legjellemz�bbek. A cseres- �s molyhos-t�lgyesek j�r�szt elt�ntek a z�rtkertek terjed�s�vel. A t�rt�nelem sor�n a zselici erd� f�it sokszor haszn�lt�k fel, a k�rny�kbeli �p�tkez�sekhez innen sz�ll�tott�k az �p�t�anyagot, az ut�np�tl�sr�l pedig sarjakkal illetve makkrak�ssal gondoskodtak. K�s�bb egyre intenz�vebb lett az erd�haszn�lat, amelynek k�vetkezm�nye egy szervezettebb erd�gazd�lkod�s lett. K�lf�ldr�l hozott makkal, illetve a parlagokra feny�k telep�t�s�vel �j�tott�k az �llom�nyokat. A h�bor� ut�n nagyon megn�tt az ig�ny az olcs� faanyagra �s csak az el�rel�t� szakembereknek k�sz�nhet�, hogy a fokozott termel�s ellen�re sem t�rt�nt nagy baj, a t�jidegen fafajok betelep�t�s�t siker�lt elker�lni. A k�rny�k tov�bbi botanikai jellegzetess�geit f�k�nt a d�li sz�rmaz�s� fajok adj�k, mint p�ld�ul az �r�kz�ld csodabogy�fajok, a l�nyelv� �s a sz�r�s, vagy a kakasmandik�, erdei cikl�men �s az illatos hunyor.

A vadgazd�lkod�s jelent�s, a vad�szat igencsak fontos szerepet kap a zselici erd�kben. A szarvas csak az 1880-as �vek v�g�n jelent meg, de annyira sikeresen hogy az 1938-as vad�szki�ll�t�son m�r egy zselici szarvas aganccsal nyert�k meg a f�d�jat a Berlini Vad�szati Ki�ll�t�son.

Megk�zel�t�s:
A DDK �tvonal�r�l r�vid kit�r� a K3-n.
Legk�zelebbi lakott ter�letek az �tvonalon parkol�val/meg�ll�val: Abaliget v.�. (10,5 km, 190 m szint), Als�k�vesd (4,4 km, 160 m szint).
Legk�zelebbi falu Bak�ca a K+-en �rhet� el a DDK �tvonal�r�l (4,8 km, 160 m szint).

Borhidi Attila - A Zselic erdei
Dr. Tarj�n L�szl�n� - Zselic t�rt�nete �s term�szetv�delmi �rt�kei

�rottk� (K?szegi-hegys�g)
Koordin�t�k: N47 21.171 , E16 26.025
Tszf. magass�g: 882 m�ter

Az Alpokalja legmagasabb hegys�ge, maga a cs�cs az osztr�k hat�ron van. F� gerince magyar oldalon az �rottk�t�l�K�szeg �szaki r�sz�ig h�z�dik, mik�zben �szak fel� fokozatosan alacsonyodik. Ebb�l mindk�t oldalon kisebb oldalgerincek��gaznak ki, amelyeket m�ly, er�zi�s patakv�lgyek v�lasztanak el egym�st�l. �talakult, krist�lyos k�zet a f� �p�t�anyaga, amelyre �led�kes k�zet rak�dott a k�z�pid�ben. Haz�nk egyik legr�gibb hegys�ge, a kaled�niai-hegys�gk�pz�d�s sor�n alakult ki. Az �led�kek, amelyekb�l a metamorf�zis sor�n a hegys�g f� k�zeteit, pal�i l�trej�ttek, a Dun�nt�li-k�z�phegys�g egyes �led�kr�tegeivel azonos kor�ak, azonban j�val nagyobb hegys�gk�pz� er�k hatottak r�. Az �rott-k� k�rny�k�n a kvarccsill�mpala a jellemz�, k�nnyen felismerhet� lemezes szerkezet�r�l �s sz�rk�s esetleg feket�s sz�n�r�l.

A Gy�ngy�s-patak jobboldali v�zrendszer�hez tartozik. El�g csapad�kos �s j� v�zell�totts�g� ter�let. Mivel a v�zz�r� k�zetr�tegek k�z� v�zvezet� r�tegek is ker�ltek, ez�rt sok forr�s is tal�lhat� a hegys�g ter�let�n. A sz�mos forr�s k�z�l legismertebb �s legb�viz�bb a H�tforr�s. A f�lk�r�vben elhelyezked�, a h�t vez�r nev�t visel� kifoly�kb�l jobb napokon �sszesen ak�r k�zel 5 hektoliter is kiborulhat percenk�nt. A hegys�g legmagasabban fekv� forr�sa pedig a H�rrmann-forr�s.

A f�gerinct�l �szakra b�kk�s�k, d�lre gyerty�nos-t�lgyesek vannak, emellett d�len jellemz�ek a sziklaerd�k is. Csek�ly az �shonos feny��llom�ny. A t�bb �vsz�zados erd�haszn�lat jelent�sen �talak�totta a hegys�g eredeti erd� t�rsul�sait, f�k�nt a b�kk�s�k szorultak vissza, hely�kre telep�tett fenyvesek (els�sorban luc �s erdei feny�) ker�ltek. Ezen a k�rny�ken is ugyanaz a hiba t�rt�nt, mint sok m�s helyen: az egykor� f�kb�l �ll� erd�k kialak�t�sa lecs�kkentette a biodiverzit�s, az �rz�kenyebb fajok megritkultak, vagy el is t�ntek. Emellett a nyilad�kokban, tarv�g�sokban, villanyvezet�kek s�vjaiban �j t�rsul�sok �s n�v�nyfajok is megjelentek. Itt �rezhet� leger�sebben az Alpok hat�sa. A hegys�gben sok v�dett n�v�nyfaj �l, mint p�ld�ul a sz�leslevel� harangvir�g, de az osztr�k tars�ka vagy a feh�r s�fr�ny csak errefel� fordul el� az orsz�gban.

Az �llatvil�g is nyugati illetve hegyvid�ki jellegzetess�geket mutat. Pont emiatt sok �llatfajjal csak errefel� tal�lkozhatunk, ilyen p�ld�ul a havasi cick�ny. A b�kkerd�kben k�nnyen megpillanthatjuk valamelyik hark�ly fajt, ak�r a fokozottan v�dett feh�rh�t� fakop�nccsal is �sszefuthatunk. Term�szetesen szarvasok, �zek �s vaddiszn�k is j�rj�k a hegyeket �s v�lgyeket.

Megk�zel�t�s:
Az OKT �s a DDK kezd�/v�gpontja. Legk�zelebbi lakott hely Velem, ahonnan a P jelz�sen �rhet� el a cs�cs (5,3 km, 530 m szint).

A hegys�g kis kiterjed�se miatt k�zepes hossz�s�g� t�r�kkal a cs�cs t�volabbr�l is el�rhet�. K�zben egy csom� pr�miumkateg�ri�s c�lpontot is �rinthet�nk. Ezek a teljess�g ig�nye n�lk�l: H�tforr�s, �h�ztet�, C�ki pincesor, H�rmann-forr�s, Kalapos-k�, St�jerh�zak, Szikla-forr�s.
Ausztri�ban parkol� is van, ahonnan minim�lis emelked�vel el�rhet�.

Forr�s : A K�szegi-hegys�g veget�ci�ja
https://orseginemzetipark.hu/hu/info/termeszetvedelem/tajvedelmi-korzetek/koszegi-tajvedelmi-korzet.html

Az �rottk� cs�cs�n �p�lt kil�t� v�rszer� �p�lete

A H�tforr�s

Ist�ll�s-k� (B�kk)
Koordin�t�k: N48 04.158 , E20 25.791
Tszf. magass�g: 958 m�ter

A B�kk-fenns�kon helyezkedik el. A fenns�k k�z�pidei karbon�tos k�zetekb�l �p�l fel, als�- �s fels�tri�szkori m�szk� a jellemz�. A k�zet a pleisztoc�nban er�sen karsztosodott, annak sokfajta formakincse megfigyelhet� a ter�leten. Maga a fenns�k 600-900 m magasan van, ebb�l l�gnak ki 900 m f�l� a k�vek. Sok�ig az Ist�ll�s-k�t tekintett�k a legmagasabb pontnak, azonban egy t�le nem messze l�v� kiemelked�s kicsivel magasabbnak bizonyult, amit Szilv�si-k�nek neveztek el.

Erdeit f�leg mont�n b�kk�s�k� alkotj�k, de megfigyelhet�k a h�rsas-k�risesek is, a szikl�s felsz�n� h�takon pedig sziklaerd�k foglalnak� helyet. A d�li szikl�kon sziklagyepek, sztyeppr�tek vannak. Sok a telep�tett fenyves. Maga a fenns�k v�zben szeg�ny. Ahol a let�r�se el�ri a karsztv�z szintj�t, ott a perem�n karsztforr�sok bukkannak el�, amelyek v�zhozama er�sen ingadozik. Legjelent�sebbek �NY-n a Szalajka, K-n a Garadna-forr�s.

Az Ist�ll�s-k� sokaknak egyenl� a r�la elh�res�lt barlanggal, amely hegy oldal�ban, 500 m�teres magass�gban ny�lik. �ll�t�lag a cs�cs is a barlangr�l kapta a nev�t. Nem olyan jellegzetes cseppk�barlangr�l van sz�, amilyet az ember karsztos hegyvid�ken v�rna; az �reg egy nagy terem, egyetlen h�romsz�g alak� bej�rattal, amely egy f�ldtani t�r�svonal ment�n j�tt l�tre. A barlangban t�bb kult�ra nyomait is megtal�lt�k, vil�gh�resek az itt tal�lt mamut csontjaib�l k�sz�lt �kszerek, az �tlyuk�, barlangi medve csontj�b�l k�sz�lt s�p pedig egyed�l�ll�. A barlang fokozottan v�dett, ennek ellen�re szabadon l�togathat�.

Megk�zel�t�s:
Legr�videbb �t Szilv�sv�rad fel�l a Szalajkav�lgy�n �t Z3-K3 jelz�seken (6 km, 600m szint). A szint t�lnyom� r�sze az �t legv�g�n van, �gy az nagyon meredek.

Forr�sok:
Wikip�dia

Kab-hegy (D�l-Bakony)
Koordin�t�k: N47 02.757 , E17 39.434
Tszf. magass�g: 599 m�ter

A Dun�nt�li-k�z�phegys�g Kab-hegy-Ag�rtet� csoport nev� kist�j�ban helyezkedik el. A kist�j legnagyobb r�sz�t a nev�ben szerepl� hegyek alkotj�k. V�lgyekkel, m�lyed�sekkel kev�ss� tagolt. �rdekes geol�giai k�pz�dm�ny a Kab-hegy, hiszen a hegy egy vulk�ni k�p, de a l�va itt m�szk�re �ml�tt. Mivel ez ellen�ll�bb, mint a Tapolcai-medence anyaga volt, ebb�l nem lett olyan tan�hegy, mint az ottani bazaltk�pok. A bazaltl�va t�r�svonalak keresztez�d�s�ben �ml�tt a felsz�nre. A vulk�noss�g nem tartott sok�ig f�ldt�rt�neti id�m�rt�kkel n�zve, �s ar�nylag kev�s kit�r�s is t�rt�nt. Ezekre utalnak az egym�st v�lt�, viszonylag v�kony vulk�ni illetve a kit�r�si sz�netek k�z�tt k�pz�d�tt �led�kes r�tegek. A ki�ml�tt bazaltr�tegben t�bbfel� m�szk� is megjelenik, ami arra utalhat, hogy ezek a ter�letek a ki�ml�skor magasabban voltak, �gy a l�va k�rbefolyta ezeket a kiemelked�seket. M�ra a bazalttal egy szintbe ker�ltek, karsztosodtak, v�znyel�k alakultak ki bel�l�k, amelyek felt�telezik a m�lyebben fekv� m�szk� �s dolomit k�zett�megekben barlangok megl�t�t.

A hegy keleti oldala az Eger-v�z forr�svid�ke, ami a Balatonba sz�ll�tja a vizeket. A hegy bazaltja v�zz�r� r�teget k�pez, �gy az alatta elhelyezked� �led�kes k�zetbe a vizek nem tudnak besziv�rogni. Viszont a kor�bban eml�tett m�szk�kib�v�sok hely�n kialakult v�znyel�kbe akad�ly n�lk�l juthat be a csapad�kv�z. Ezek miatt a cs�cs k�rny�k�n nem tal�lkozunk forr�sokkal, csak a hegy l�b�n�l, mint p�ld�ul az �cs melletti Feneketlen-forr�s. A v�znyel�kbe befolyt vizek a m�lyebben fekv� �led�kes k�zetben kialakult j�ratrendszerekben messzire is eljuthatnak, mint ahogy felt�telezik, hogy a tapolcai karsztos r�szen tal�lhat� forr�sok k�z�tt is van olyan, amely a Kab-hegy k�rny�k�r�l kapja az ut�np�tl�st. Ez is arra utalhat, hogy a m�lyben barlangrendszerek h�z�dhatnak meg.

Alapvet�en b�kkerd� bor�tja, de a d�li oldalakon, illetve alacsonyabban gyerty�nos- �s cseres-t�lgyesek is el�fordulnak. �rdekess�ge az erd�vel k�r�lvett kis tavak, nedves-�de r�tek. �tmenetet k�pez a Balaton-felvid�k �s az �szaki-Bakony k�z�tt, azonban az alpi hat�s is �rv�nyes�l, amire p�ld�ul a cs�cs k�rny�k�n megtal�lhat� s�rgaliliom, illetve a szib�riai n�szirom vagy a geny�te.

�NY fel� a legk�zelebbi ilyen magaslat a Schneeberg-csoport Ausztri�ban. Az ilyen ir�nyb�l f�j� posztfront�lis sz�l �ltal�ban viharos, j�val gyakoribbak az ork�n erej� sz�ll�k�sek, mint m�shol, ez tizedeli a cs�csk�zeli erd�ket. Itt m�rt�k Magyarorsz�gon az eddigi legnagyobb regisztr�lt sz�ll�k�st, amely meghaladta a 170 km/h-�r�t.

Az 1962-ben �p�lt kab-hegyi torony Magyarorsz�g negyedik legmagasabb �p�tm�nye a maga t�bb, mint 130 m�teres magass�g�val.

Megk�zel�t�s:
Aut�val: �rk�t-Zs�fiapuszta mellett kell nyugatra let�rni.

Gyalog: Az OKT felmegy a hegyre, ott b�lyegz�hely is van. R�la minim�lis kit�r�vel a K3 jelz�sen el�rhet� a cs�cs. Legk�zelebbi b�lyegz�helyek parkol�hellyel, buszmeg�ll�val: Nagyv�zsony (10,3 km, 370 m szint) �s �rk�t (6,8 km, 220 m szint).

Forr�sok: V�r�s Istv�n - A Kab-hegyi ter�let vulkanol�giai �s hegys�gszerkezeti viszonyai
Kocsis �kos - A D�li-Bakony v�znyel�i alatt felt�telezhet� elvezet� rendszerek

A Kab-hegy l�tk�pe a Csob�ncr�l

S�rgaliliom

Karancs (Karancs-Medves)
Koordin�t�k: N48 09.490 , E19 47.381
Tszf. magass�g: 720 m�ter

A Karancs-Medves a Cserh�t kist�ja, amely a Karancs vulk�ni t�mbje mellett az att�l nyugatra elhelyezked� alacsonyabb dombvid�k magyarorsz�gi oldal�b�l �ll. A nev�t - amely �ll�t�lag a k�r sz�b�l ered - onnan kapta, hogy a nagyobb es�z�sek ut�n lez�dul� vill�m�rvizek igencsak sok k�rt okoztak a k�rny�ken.

A Karancs andezitje a nyugati r�szeken l�v� homokk�re �s m�rg�ra �p�lt r�. A hegy maga egy lakkolit k�pz�dm�ny, azaz a felsz�nre �ml� andezitl�va felp�pozta a felette l�v� �led�kes r�tegeket azonban nem jutott a felsz�nre. A felsz�nen maradt �led�kes r�tegeket pedig az er�zi� vette kezel�sbe, lepuszt�totta �s �gy alakult ki a hegy mai form�ja. A cs�cs a szlov�k hat�ron van, �s kil�t� is �p�lt rajta, melyet dr. Ruzsik Mih�ly lok�lpatri�t�r�l neveztek el.

F�leg cseres-t�lgyes alkotja, illetve a hegyoldalak dombor� felsz�n�n bokorerd�k, kisebb k�rzetekben t�rmel�klejt�-erd�k is vannak. Hegyvid�ki b�kk�s nem alakult ki a hegycsoporton, b�r a b�kk elv�tve el�fordul. A Karancs �s k�rny�k�n megmaradtak a z�rt erd�s t�rsul�sok, az emberi tev�kenys�g itt �reztette legkev�sb� hat�s�t. A Karancs �s a Medves vid�k�n �rdekes m�don kis megosztotts�g �rz�kelhet�, bizonyos n�v�nyfajok hi�nyoznak a Medvesr�l �s csak a Karancson tal�lhat�ak meg (p�ld�ul ilyen a majomkosbor) �s j� p�r n�v�ny nem �l meg a Karancson, amely a Medvesen v�gan teny�szik.

Legjelent�sebb v�zfoly�s a Karancs hegycsoportn�l a Dobroda-patak, ami a cs�cst�l nyugatra folyik el. �szakr�l az Ipoly hat�rolja, ami a Duna, keletr�l a Tarj�n patak, ami a Tisza v�zgy�jt�je. Forr�sok is tal�lhat�ak a t�mb�n, ilyen p�ld�ul a Margit-forr�s, vagy az Elem�r-forr�s, amelyek r�s illetve hasad�kvizeket szolg�ltatnak.

A szomsz�dos hegyen �ll a M�ria k�polna (r�gebbi nev�n Karancs templom), amelyet nagy val�sz�n�s�g szerint Forg�ch Zsigmondnak, Magyarorsz�g n�dor�nak harmadik feles�ge �p�ttetett, igaz nem tudni pontosan mikor. A k�polna teljesen lepusztult, a XX. sz�zad elej�n �p�tett�k �jj�, m�g a m�sodik vil�gh�bor� el�tt. De a kommunista korszak vall�sellenes szeml�lete, int�zked�sei miatt a kegyhely nem m�k�dhetett tov�bb, r�szeit elhordt�k, sz�tszedt�k. Csak a rendszerv�lt�s ut�n �p�tett�k, majd szentelt�k ism�t fel.

Megk�zel�t�s:
Mivel kis kiterjed�s� a hegy, sok ir�nyb�l el�rhet� r�vid, �mde el�g meredek t�r�kkal.
Somosk��jfalub�l a S-P3/Z �tvonalon (3,0 km, 380 m szint);
Kercsegr�l a P3 jelz�sen (4,1 km, 430 m szint);
Karancslap�jt�r�l a Z+ jelz�sen (5,7 km, 520 m szint);
Salg�tarj�n centrum�b�l a S-S3 �tvonalon (8,2 km, 540 m szint).

Forr�sok: Noszky Jen� — A keletn�gr�di andezitek
http://karancs-medves.blogspot.com/p/karancs-medves_28.html
wikip�dia

A Karancs t�mbje

Majomkosbor

Kecske-pad (Csereh�t)
Koordin�t�k: N48 25.506 , E20 52.605
Tszf. magass�g: 339 m�ter

K�kestet� (M�tra)
Koordin�t�k: N47 52.352 , E20 00.487
Tszf. magass�g: 1014 m�ter

Kopasz-hegy (Tokaj-Hegyalja)
Koordin�t�k: N48 07.228 , E21 22.908
Tszf. magass�g: 512 m�ter

K�ris-hegy (�szaki-Bakony)
Koordin�t�k: N47 17.663 , E17 45.273
Tszf. magass�g: 709 m�ter

Az �reg- vagy Magas-Bakony nev� kist�jban tal�lhat�, ami a Zirc-Porva-Bakonyb�l k�r�li Bakonyi kismedenc�ket �leli k�r�l. A kist�j geomorfol�giai k�p�t fenns�kok, azok maradv�nyai, hegyk�zi medenc�k �s az ezeket �sszek�t� szurdokv�lgyek hat�rozz�k meg. Mezozoikumban keletkezett m�szk� �s dolomit alkotja, amin �jabbkori �led�ktakar� k�pz�d�tt.

A hegy nyugati oldal�n tal�lhat� a Gerence-patak v�lgye, ami Zirc k�rny�k�n ered, �s a Duna v�zgy�jt�j�hez tartozik. A kist�jnak tekint�lyes v�zfeleslege van, ennek ellen�re felsz�ni v�zfoly�sok sz�ma minim�lis, ugyan�gy ahogy a forr�sok sz�ma is. A Bakony �s �gy a Magas-Bakony alatt van haz�nk legjelent�sebb karsztv�z t�rol� k�pz�dm�nye. K�ztudott hogy a bakonyi b�ny�szati tev�kenys�g jelent�s v�zkiv�tellel j�rt, olyannyira, hogy a legintenz�vebb �vekben a v�zkiv�tel meghaladta a t�roz� dinamikus v�zk�szlet�t. Ez vezetett oda, hogy a hegys�g k�rny�ki, r�gebben jelent�s v�zhozam� forr�sok elapadtak, s�t m�g a budai illetve a h�vizi forr�sok v�zhozam�ban is jelent�s cs�kken�s volt tapasztalhat�. A b�ny�szat megsz�nt�vel a karsztv�z t�roz� �rvendetes m�don fokozatosan ism�t felt�lt�d�tt �s t�lt�dik a mai napig, a kor�bban elapadt forr�sok ism�t el�t�rtek. A Magas-Bakony al�l k�l�nben els�sorban Tapolcaf� �s P�pakov�csi fel� �ramlik a besziv�rg� v�z, kisebb m�rt�kben Tapolca �s Tata is kap bel�le. V�rhat�, hogy a d�lebbre fekv� forr�sok is ism�t er�re kapnak p�ld�ul a Balaton-felvid�ken, az Eger-v�z v�lgy�ben.

A Dun�nt�l legnagyobb egybef�gg� b�kk�se itt tal�lhat�, emellett a meredek fal� v�lgyekben, �rkokban szurdokerd�k figyelhet�k meg. A melegebb, d�li lejt�k�n szigetszer�en t�lgyesek is el�fordulnak. Sok szubmediterr�n fajnak a leg�szakibb hazai el�fordul�si helye (l�nyelv� csodabogy�, tarka lednek, bab�rboroszl�n).

Tetej�n �p�tett kil�t� van, t�le nyugatra, k�zvetlen mellette lok�tor�llom�s. A radar 1976 �ta �ll a K�ris-hegyen, k�zvetlen�l a cs�cson tal�lhat� a Vajda P�ter kil�t� mellett. A szigor�an �rz�tt objektum nem meteorol�giai radar, hanem a rep�l�s sz�m�ra szolg�ltat adatokat.

Megk�zel�t�s:
Az OKT �tvonal�n Bakonyb�l fel�l (5,9 km, 440 m szint), illetve Borzav�r fel�l (6,7 km, 340 m szint) �rhet� el, de ut�bbi esetben Sz�palmapuszt�ig el lehet menni kocsival, �gy megsp�rolunk 2,5 km-t.
A Gerence-v�lgyb�l a KDP is fel lehet j�nni, ak�r �gy is, hogy �rintj�k az Odvask�i-barlangot (5,6 km, 440 m).
Ker�kp�rral a Bakonyb�lb�l indul� aszfalt�ton megk�zel�thet�.
Forr�sok: Csepregi Andr�s: A Dun�nt�li-k�z�phegys�g f�karsztv�zt�rol�ja v�zforgalm�nak modellez�se
wikip�dia

A K�ris-hegy

Magas-b�rc (Soproni-hegys�g)
Koordin�t�k: N47 39.117 , E16 27.849
Tszf. magass�g: 557 m�ter

A Soproni-hegys�get a Variszkuszi hegys�gk�pz�d�s sor�n �led�kes k�zetekb�l �talakult pal�s k�zetek (gneisz, csill�mpala) �p�tik fel legink�bb, a Magas-b�rc k�rny�k�n a csill�mpala a jellemz�, illetve egy kisebb negyedkori �led�kes r�sz.

A Soproni-hegys�g el�g j� v�zell�totts�g� ter�let, t�bb patak is tal�lhat� a ter�let�n, amelynek magyar oldala az Ikva patak v�zgy�jt� ter�let�hez tartozik. A hegys�g b�velkedik forr�sokban, de v�zhozamuk persze elmarad a karsztforr�sok�t�l. A hegys�g legb�viz�bb forr�sa a Hidegv�z-forr�s �s a Term�szetbar�t forr�s, amely a XX sz�zad eleji koleraj�rv�ny idej�n a k�rny�k lak�inak a tiszta iv�vizet szolg�ltatta, ez�rt akkoriban Orvosi-forr�s volt a neve. A m�sik nevezetes forr�s a De�k-k�t, amelynek m�r t�bb �vsz�zados t�rt�nete van, v�z�t r�gen m�g Sopronba is bevezett�k. N�mely forr�snak el�g magas a radon koncentr�ci�ja mely �sszef�gg azokkal a k�zetekkel, amelyeken a v�z �tsziv�rog illetve a csapad�kmennyis�ggel is, min�l kisebb a csapad�k ann�l magasabb ezekben a forr�sokban a radon koncentr�ci�. A Soproni-hegys�gben volt Magyarorsz�g els� barnak�sz�n b�ny�ja, Brennbergb�ny�n.

A hegys�gben, a b�kk�s�k �s a gyerty�nos-kocs�nytalan t�lgyesek az uralkod�ak. a Magas-b�rc k�rny�k�n a nyugat-dun�nt�li b�kk�s�k a jelent�sebbek. A hegys�gben el�g nagy a feny��llom�ny (f�leg erdei �s lucfeny�), amely az erd�ter�leteknek t�bb, mint a fel�t teszik ki. Feny�fanoknak �r�m az �r�mben hogy ezek telep�tett fenyvesek, amelyek jelent�s -f�leg rombol�- hat�ssal voltak a fl�rara. Az erd�haszn�lat miatt olyan �l�helyek is l�trej�ttek, amelyek azel�tt nem voltak jellemz�k a hegys�gre, ilyenek az erd��rt�sok illetve b�ny�szat sor�n kialakult k�l�nb�z� gyepek. A ter�leten t�bb, mint 60 v�dett �s fokozottan v�dett n�v�nyfaj �l. Jelent�s az alpi hat�s, t�bb mont�n �s szubalpin n�v�nyfaj is megtal�lhat� a hegys�gben, ilyen p�ld�ul a molyhos ny�r.

Az �llatvil�gban is felt�nik az Alpok k�zels�ge, hiszen olyan �llatfajokkal tal�lkozhatunk, mint a feny�szajk�. De f�szkel a hegys�g ter�let�n a fekete g�lya, ritk�n megjelenhet egy-egy szirti sas �s az itthon ism�t egyre gyakoribb holl� jellegzetes hangj�t is hallhatjuk, s�t az ut�bbi id�ben az uhu is f�szkel a hegys�gben. A nyirkosabb patakv�lgyekben a foltos szalamandr�val, a R�k-patakban pedig ha szerencs�nk van sebes pisztr�ngot �s k�vi cs�kot is megpillanthatunk. A nagyvadak a szok�sosak, �z szarvas, d�mvad, vaddiszn�.

Megk�zel�t�s:
A hat�rhoz k�zel fut� Tokaj fel�l a P �s Z turistautakon. A legk�zelebbi falu a Sopronhoz tartoz� Brennbergb�nya, ahonnan a P+ valamint jelzetlen utakon is felmehet�nk az eml�tett jelz�sekre( 2,3 km, 160 m szint).
Forr�sok: Freiler �gnes A radonkibocs�t�s k�zettani �s tektonikai h�tter�nek vizsg�lata a Soproni-hegys�gben �s k�rny�k�n
A Soproni hegys�g ed�nyes fl�r�ja

A De�k-k�t

Margita (G�d�ll?i-dombs�g)
Koordin�t�k: N47 38.725 , E19 19.804
Tszf. magass�g: 344 m�ter

A t�bb szempontb�l is �tmeneti z�n�nak tekinthet� G�d�ll�i-dombs�g �szaki, magasabb fel�n helyezkedik el, az �NY-DK ir�ny� dombh�tak egyik�n. Mioc�n homokk� �s kavics �p�ti fel, d�l fel� haladva egyre t�bb az agyagos-homokos foly�v�zi �led�k. Emellett �szakon a l�szb�l el�bukkan� �desv�zi m�szk� is megtal�lhat�.
�
Sz�raz ter�let, a v�zfoly�sai er�sen ingadoz� v�zj�r�s�ak, kev�s forr�s tal�lhat� a k�rny�ken, ami f�k�pp a v�z�tereszt� fed�r�tegeknek k�sz�nhet�. Mindemellett �vek �ta tart a forr�sok �s patakok v�zhozam�nak cs�kken� tendenci�ja. A magaslat k�zel�ben van a R�kos-patak forr�svid�ke. A Margita a legmagasabb pontja annak a v�zv�laszt�nak, amelyt�l keletre l�v� ter�let m�r a Tisza v�zgy�jt�j�hez tartozik, m�g az att�l nyugatra elter�l� t�jr�l pedig a Dun�ba futnak a foly�vizek. A term�szetes v�zhi�nyt sok mesters�ges �ll�v�zzel p�tolj�k, legnagyobb az isaszegi t�.

A plat�kon a mezei juharos-t�lgyes a jellemz�, de jelent�sek a ny�lt �s z�rt homoki gyepek. Mivel m�r nagyon r�g�ta lakott ter�letnek sz�m�t, ez�rt a term�szetk�zeli erd�k ma m�r ritk�k. Ennek ellen�re a kist�j ter�let�hez viszony�tva, sz�zal�kos ar�nyban v�ve az orsz�g egyik legerd�sebb ter�lete. Az 1800-as �vekig f�k�nt �llatokat legeltettek a ter�leten, de azut�n a vad�szat� lett a f�szerep illetve jelent�s fakitermel�s is kezd�d�tt, �s az erd�k meg�jul�s�ra nem ford�tottak gondot, �gy a talaj lepusztult, felsz�nre ker�lt a homok. K�s�bb a f�k visszatelep�t�s�n�l a legk�nnyebb m�dszereket v�lasztott�k, �gy ak�cot �s egy�b t�jidegen, azonban ig�nytelen �s ar�nylag gyorsan n�v� fajokat �ltettek. Az erd�s�lts�g foka jelent�sen n�tt az ezredfordul� v�g�n els�sorban a sz�nt�k �s m�velt ter�letek rov�s�ra.

Mivel �tmeneti z�n�ban fekszik, ez�rt a n�v�nyvil�ga is �tmeneti jelleget t�kr�z. Belebotolhatunk az orsz�g t�bbi k�z�phegys�g�ben gyakori �m itt ritkas�gnak sz�m�t� fajokba, mint p�ld�ul a b�kk, vagy a m�shol szinte k�z�ns�ges s�rga �rvacsal�n. Viszont alf�ldi fajokkal is tal�lkozhatunk, f�leg a dombs�g d�lebbi r�szein. A madarak k�z�l f�szkel itt h�be-h�ba a kerecsens�lyom �s a gyurgyalag is. Az eml�s�k k�z�l a nagyvadakon k�v�l t�bbek k�z�tt j� p�r denev�rfajnak, cick�nyoknak, pel�knek is otthont adnak az erd�k.

Megk�zel�t�s:
A Pest Megyei Piros. A legk�zelebbi falu Szada, ahonnan a P3-P �tvonalon k�zel�thet� meg ( 2,4 km, 100 m szint).
Forr�sok: Dem�ny Krisztina - A G�d�ll�i-dombs�g �ltal�nos bemutat�sa
https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/budai-tajvedelmi-korzet/godolloi-dombvidek-tajvedelmi-korzet

A Margita

Meleg-hegy (Velencei-hegys�g)
Koordin�t�k: N47 15.535 , E18 35.787
Tszf. magass�g: 352 m�ter

A Meleg-hegy amellett, hogy a Velencei-hegys�g legmagasabb pontja, �ll�t�lag geol�giailag is az egyik leg�rdekesebb r�sze a kist�jnak. K�ztudott, hogy Magyarorsz�gon nagyon kev�s helyen ker�lt felsz�nre az a m�lys�gi magm�s k�zet, amely m�g a Variszkuszi-hegys�gk�pz�d�s eml�keit �rzi. A Velencei-hegys�g az egyik ilyen hely. A hegys�g nagyj�b�l 3 nagyobb r�szter�letre oszthat� fel, a Meleg-hegy �s gr�nitt�mbje a kelet-velencei-hegys�g f� alkot�ja. A Meleg-hegy t�mbj�t legf�k�pp gr�nit, andezit �s agyagpala alkotja, term�szetesen mindh�rom m�s f�ldt�rt�neti korban k�pz�d�tt, mindemellett t�bb helyen, f�leg a hegyl�bakn�l a l�sz is megjelenik a felsz�nen. A hegys�gre nagyon jellemz� �s k�l�nleges ing�k�-form�ci�k �s kisebb sziklacsoportok, melyek a gr�nitt�mb�k k�rny�k�r�l lepusztult, erod�lt egy�b k�zetanyagok miatt ker�ltek a felsz�nre, megtal�lhat�ak a Meleg-hegy k�rnyezet�ben is.

A hegys�gben �gy a Meleg-hegy k�rny�k�n is kev�s forr�ssal tal�lkozhatunk, amelyek hasad�k illetve r�svizeket szolg�ltatnak, v�zhozamuk csek�ly, hasonl�ak a t�bbi, nem karsztos hegys�gben tal�lhat� forr�shoz. A Meleg-hegyhez legk�zelebb a hegys�g legismertebb forr�sa, az Angelika-forr�s tal�lhat� nyugati ir�nyba, illetve �szak fel� a ki�p�tett �s val�sz�n�leg szebb id�ket meg�lt J�nos- �s Antal-forr�s. Felsz�ni v�zfoly�s a hegy k�rny�k�n nincs csak a forr�sok �ltal engedett jelent�ktelen erecsk�k. �rdekess�g, hogy m�r�sekkel kimutatt�k a forr�sok, t�bbek k�z�tt az Angelika-forr�s vize viszonylag magas radon koncentr�ci�val rendelkezik.

A cs�cson �s k�rny�k�n els�sorban a m�szkedvel�, illetve a cseres-kocs�nytalan t�lgyesek a jellemz�k, a d�li oldalon nagyobb kiterjed�s� sz�raz gyepek is megjelennek. A fl�ra jellegzetess�g�t, a k�l�nb�z� alapk�zeteken kialakult savany� illetve meszes talajok v�ltakoz�sa (mind az erd�k mind pedig a gyepek tekintet�ben), a kontinent�lis illetve szubmediterr�n fajok egy�ttes jelenl�te, illetve az adja, hogy j� p�r, egy�b hegys�gben, erd�ben megszokott jellegzetes n�v�nyfaj hi�nyzik vagy nagyon ritka, ilyen p�ld�ul a tavaszi kankalin. A ter�let fajgazdags�ga elmarad a Dun�nt�li-k�z�phegys�g egy�b r�szeinek fajgazdags�g�t�l, �s egyre nagyobb ar�nyban jelennek meg az �z�nfajok is, mint a b�lv�nyfa, vagy az ak�c.

�llatvil�ga hasonl� hegys�geink �llatvil�g�hoz. Megfordul itt az �z, a szarvas, r�ka, vaddiszn�. De r�akadhatunk a borz, vagy a betelep�t�sek miatt el�fordul� muflon vagy d�mvad nyomaira is.

Megk�zel�t�s:
Mag�ra a cs�csra nem megy fel jelzett turista�t, a P �s S jelz�s megy el k�zvetlen�l alatta. Nadapr�l, a szintez�si �sjegy �rint�s�vel megk�zel�thet� (3,3 km, 160 m szint).

Az Angelika-forr�s

Nagy-Cs�k�ny (V�rtes)
Koordin�t�k: N47 30.040 , E18 27.767
Tszf. magass�g: 487 m�ter

A V�rtes fenns�kj�nak �szaki r�sz�n tal�lhat�. A fenns�k perem�t kisebb-nagyobb v�lgyek szabdalt�k fel, olykor mer�sz kis gerinceket alkotva, f�k�nt a d�li oldalon. Maga a hegys�g mark�ns szerkezeti vonalakkal hat�rolt, amely meredek let�r�sekkel hat�rol�dik el a szomsz�dos t�jakt�l. Karsztos, v�zhi�nyos, amelyet uralkod�an tri�sz dolomit �s m�szk�form�ci�k �led�ksorozatai �p�tenek fel. A hegys�g �ll�t�lag a nev�t a kelta eredet� wertus sz�b�l kapta, amely vizeny�s ter�letb�l kiemelked� ter�letet jelent, hiszen a k�z�pkorban a V�rtest val�ban l�pos,mocsaras mez�k vett�k k�r�l.

A Duna v�zgy�jt�j�n van, d�lre a V�li-v�lgy�n �t, �szakon a Galla-patakon �t folynak le a vizek. Mivel a hegys�get j� v�zvezet� k�zetek �p�tik fel, ez�rt nem meglep�, hogy forr�sok ink�bb csak a hegys�g perem�n fakadnak, �s a hegys�g belsej�ben szint�n nem tal�lkozunk jelent�s v�zfoly�ssal. �sszef�gg� talajv�zszint nincs, a v�z kalcium-magn�zium-hidrokabon�tos. A r�tegv�zk�szlet jelent�keny, szintje a b�ny�szat felhagy�s�val �jra emelkedni kezdett. A V�rtesben nagyj�b�l 70 barlang ismeretes, k�z�l�k a legismertebb a B�rach�zi barlang.

�szakabbra, �gy a cs�cs k�rny�k�n is, els�sorban b�kk�s �s gyerty�nos-t�lgyes t�rsul�sok vannak, b�kk�s�kkel ink�bb az �szaki lejt�k�n, hegyoldalakon tal�lkozhatunk. D�len m�szkedvel� t�lgyesek, bokorerd�k, sziklagyepek v�ltakoznak. Nem hi�nyoznak a t�rmel�klejt�-erd�k sem, amelyek a Dun�nt�lon a Bakony mellett itt fordulnak el� leggyakrabban. A V�rtes megoszt� hegys�g, melynek leg�rdekesebb r�sze botanikai szempontb�l az �tmeneti z�na, az elegyes karszterd� t�rsul�s, amely d�li �sz az �szaki r�sz k�z�tt h�z�dik.

Megk�zel�t�s:
Jelzett turista�t nem vezet fel r�. Az egykori Birkacs�rd�n�l lehet parkolni, onnan az �t 2,5 km, 220 m szint.
Forr�sok: http://erdeszetilapok.oszk.hu/01783/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2013_07-08_210-211.pdf

Nagy-Gete (Gerecse)
Koordin�t�k: N47 42.543 , E18 40.989
Tszf. magass�g: 455 m�ter

Nagy-Kopasz (Budai-hegys�g)
Koordin�t�k: N47 33.097 , E18 51.913
Tszf. magass�g: 570 m�ter

A Budai-hegys�g a Dun�nt�li-k�z�phegys�g, �s egyben a Dunazug-hegys�g legkeletibb tagja. �szakr�l a Pilis, d�lr�l a T�t�nyi-fenns�k, nyugatr�l a Zs�mb�ki-medence, keletr�l a Duna hat�rolja. A k�z�pidei m�szk� �s dolomit mellett �jabb keletkez�s� �desv�zi m�szk�, h�rshegyi homokk�, m�rga �p�ti fel. Az �led�kes k�zetek rendesen �tadt�k magukat a karsztosod�snak, �gy a hegys�get szinte kereszt�l-kasul �tj�rj�k a barlangok, legismertebbek k�z�l�k a P�l-v�lgyi, a M�ty�s-, illetve a Ferenc-hegyi barlang.

Kev�s a felsz�nen fakad� forr�s, kv�zi nincs is, viszont a perem�n sok h�forr�s tal�lhat�, mint p�ld�ul a R�k�czi-fejedelem forr�scsoport a Gell�rt-hegy t�v�ben, vagy a t�bbi budapesti h�res f�rd�t t�pl�l� h�forr�sok, azonban ezeknek a forr�soknak a vizei a Bakonyi r�szr�l sz�rmaznak. A Budai-hegys�g karsztos vizei �szakabbra jutnak felsz�nre, mint p�ld�ul a Margit-h�d budai oldal�n tal�lhat� Malom-t�ban, illetve az �szakabbra fekv� langyosabb h�vforr�sok vizeivel keverednek, mint a R�mai-f�rd�. A cs�cst�l �szakra Nagykov�csi mellett ered Budapest legnagyobb id�szakos v�zfoly�sa, az �rd�g-�rok, ami a Remete-szurdokon �s a Tab�non �t a Gell�rt-hegy mellett �ri el a Dun�t. A ny�lt �rok akad�lyozta a v�ros fejl�d�s�t ez�rt a f�v�roson bel�l a f�ld al� vezett�k, r�ad�sul �p�leteket is emeltek a boltozatra, aminek s�lyos k�vetkezm�nye lett, mivel 1875-ben egy hatalmas felh�szakad�s miatt meg�radt v�z felszak�totta a boltozatot, led�nt�tte a h�zakat. Az �jj��p�t�s m�r megfelel� k�r�ltekint�ssel t�rt�nt.

V�ltozatos az erd�k �sszet�tele: legjellemz�bb�a gyerty�nos-t�lgyes, h�rs, k�ris, juhar, gyerty�n, amelyek t�bbnyire egyszerre fordulnak el�. A t�rs�g d�lies kl�m�j�ra a n�v�nyzet szubmediterr�n fajai utalnak, amelyek els�sorban a ny�lt �l�helyeket r�szes�tik el�nyben. Ezek a ny�ltabb r�szek ink�bb a hegys�g d�li r�sz�n tal�lhat�ak meg; a cs�cst�l d�lre, a Fekete-hegy d�lies lejt�i is pont ilyen ter�letek. A dolomitjelens�g is n�veli a hegys�g fl�r�j�nak v�ltozatos �sszet�tel�t, amelynek l�nyeg�t az adja, hogy a dolomit nem nagyon m�llik, viszont jelent�sen apr�z�dik, �gy a k�pz�d�tt t�rmel�k folyamatosan mozog a domb �s hegyoldalakon, nem engedi azokat teljesen bef�vesedni. Mindehhez hozz�j�rul a dolomit felsz�n�n kialakul� mikrokl�ma, amely az �szaki oldalon h�v�sebb �s p�r�sabb, �gy kedvez az alpi �s havasi fajoknak, m�g a d�lies lejt�k hamar felmelegszenek, ez�rt itt a sz�razs�gt�r� �s f�nykedvel� n�v�nyek teny�sznek. Pont ilyen d�lies dolomit lejt�n �l, r�ad�sul itt a Budai-hegys�gben haz�nk leg�rt�kesebb n�v�nyfajai k�z�l kett�, a magyar m�reggyilok �s a pilisi len. Milyen �rdekes, hogy ezek a dolomit felsz�nek messzir�l pedig csak kop�rnak �s siv�rnak t�n� hegyoldalak!

A f�v�ros k�zels�ge nem kedvez az �llatvil�g sz�m�ra. A hegys�g Dun�hoz k�zeli ter�letei, szinte teljesen be�p�ltek, csak p�r kisebb cs�cs emelkedik ki, mint p�ld�ul a Sas-hegy. De a t�volabbi r�szeken is el�g sok turista, szabadid�s tev�kenys�get �z�, ker�kp�ros fordul meg. F�k�nt azokkal az �llatfajokkal tal�lkozhatunk, amelyek az ember k�zels�g�t illetve az emberi tev�kenys�get toler�lj�k. Ilyenek t�bbek k�z�tt a vaddiszn�, az �z, a r�ka, a nyest, fekete rig�, v�r�sbegy. A ritk�bb madarak elker�lik a hegys�get, viszont �lnek ritk�bb h�ll�k, mint p�ld�ul a haragos sikl� vagy a pannongy�k.

A cs�cson �p�tett, 2006-ban fel�j�tott, majdnem 25 m�ter magas kil�t� van, amely Csergez�n P�l term�szetfest�r�l, grafikusr�l kapta a nev�t.

Megk�zel�t�s
Nagykov�csib�l a Z-Z h�romsz�g �tvonalon 4,6 km, 210 m szint.
Hidegv�lgyb�l a Z h�romsz�g jelz�sen 3,5 km, 260 m szint.
Forr�sok: Somlyay Lajos - A Budai-hegys�g florisztikai n�v�nyf�ldrajz�nak f� von�sai
https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/budai-tajvedelmi-korzet/budai-tajvedelmi-korzet

A kil�t� a Nagy-Kopaszon

Nagy-Milic (Zempl�ni-hegys�g)
Koordin�t�k: N48 34.599 , E21 27.485
Tszf. magass�g: 894 m�ter

Nasz�ly-tet� (Nasz�ly)
Koordin�t�k: N47 50.019 , E19 09.117
Tszf. magass�g: 652 m�ter

�k�r-hegy (Heves-Borsodi-dombs�g)
Koordin�t�k: N48 06.845 , E20 10.108
Tszf. magass�g: 541 m�ter

Az �k�r-hegy a Heves-Borsodi dombs�g ( vagy ak�r �zd-P�terv�s�ri-dombs�g) legmagasabb cs�csa. Magyarorsz�g t�jegys�gei k�z�l tal�n ez a vid�k az, amelyiknek tagol�sa, elnevez�se, hat�rainak kijel�l�se a legt�bb v�ltozatban megjelent, taglalt�k sokf�lek�ppen, de elfogadott� teljesen egyik sem v�lt, hiszen a k�rnyez� t�jegys�gekbe fokozatosan megy �t, nincsenek �les hat�rok, v�laszt�vonalak. M�g az sem teljesen egy�rtelm�, hogy dombs�gnak vagy hegys�gnek kell tekinteni. Nevezt�k m�r t�bbek k�z�tt Vajdav�r.-hegys�gnek, �b�kknek, G�m�r-Hevesi-dombs�gnak is, Azonban n�v�nyzeti, domborzati szempontokat �sszess�g�ben tekintve ink�bb hegyvid�knek sz�m�t.

Medencedombs�gnak is h�vj�k, els�sorban az�rt, mert a k�rnyezet�n�l alacsonyabban fekszik, azonban nem s�k ter�let, hanem v�lgyekkel szabdalt, tagolt vid�k. A medencejelleg klimatikus szempontb�l is jelent�s, a hideg leveg� meg�l a m�lyebb r�szeken, egy�ltal�n nem ritka, hogy a dombs�g ter�let�n fekv� Zabarban m�rik a leghidegebb h�m�rs�kleteket.

A ter�letet d�len a Leleszi-patak- keleten a H�dosi-patak, �szak fel� a Hangony-patak, m�g nyugat fel�l a Tarna hat�rolja. A hegy k�rny�k�n el�g sok v�lgy tal�lhat�, melyek m�ly�n kisebb erek, patakok folynak. Forr�sok is el�g sz�p sz�mmal tal�lhat�ak a hegy k�rny�k�n, ilyen p�ld�ul a neves�tett Remete-forr�s. A patakok v�zhozama igazodik az �vszakokhoz, a tavaszi h�olvad�s vagy nagyobb es�z�sek idej�n el�g hamar meg�radhatnak. Term�szetes eredet� t� nincs a ter�leten.

A ter�let jellegzetes t�rsul�sa a cseres-t�lgyes, de az �szaki lejt�k�n gyerty�nos-t�lgyesek �s b�kk�s�k is el�fordulnak, m�g a melegebb d�li oldalakon bokorerd�k is tal�ltak maguknak megfelel� �l�helyet. A homokk� alapk�zet j� v�zh�ztart�s� �s ennek k�vetkezt�ben el�g fejlett �gererd�kkel is tal�lkozhatunk.

A Heves-Borsodi-dombs�g �rintetlenebb r�szein el�g sok a nagyvad, s�t a szlov�k hat�ron kereszt�l egyre gyakrabban szomsz�dolnak medv�k is. Elk�pzelhet�, hogy a B�kk vagy az Aggteleki karsztot l�togat� farkasok is elt�vednek ide. A denev�rek is k�pviseltetik magukat az erd�kben, a ritka korai �ri�sdenev�rnek is van �szlel�si adata a t�rs�gb�l. Ritka madaraknak is otthont adnak az erd�s�gek, ilyen t�bbek k�z�tt a keresztcs�r� vagy a cs�sz�rmad�r. A nagyobb patakokban sokfel� fic�nkol a k�vics�k, de a fokozottan v�dett k�rp�ti m�rna �s a h�v�sebb tavacsk�kat kedvel� alpesi g�te is el�fordul.

Megk�zel�t�s:
A Koh�sz K�k �tmegy a cs�cson. Ezen Arl�r�l 12,1 km, 640 m szintk�l�nbs�g� t�r�val k�zel�thet� meg.
Ezen k�v�l Borsodn�dasdr�l a P jelz�sen lehet becsatlakozni a Koh�sz K�kbe a hegy alatt (7,1 km, 330 m szint), illetve Tarnaleleszr�l a Z 11,9 km, 360 m szint.

Forr�sok
Apoka - a Heves-Borsodi-dombs�g �l�vil�ga
Heged�s Andr�s Felsz�nalaktani vizsg�latok az �zd–P�terv�s�rai-dombs�gon

Pilis tet� (Pilis)
Koordin�t�k: N47 41.331 , E18 52.382
Tszf. magass�g: 756 m�ter

A Dun�nt�li-k�z�phegys�g legmagasabb hegys�ge. A Budai-hegys�gt�l a Solym�rv�lgy, a Gerecs�t�l a Keny�rmez�i-patak v�lgye v�lasztja el. �szakr�l az Esztergom-Dobog�k�-Pom�z vonal a hat�ra. Er�sen tagolt, s�r� a v�lgyh�l�zata, nem ritk�k a m�ly szurdokok. T�r�ses sasb�rc-sorozat, amelyet �rkos medenc�k tagolnak. Maga a legmagasabb pont a legnagyobb fenns�kon helyezkedik el, ami minden ir�nyban meredeken t�rik le. Ez D, DK fel� a legl�tv�nyosabb. J�l karsztosod� m�szk� �s dolomit alkotja, barlangok �s h�vizes j�ratok is el�fordulnak. A Klastrompuszta felett ny�lik a Pilis legnagyobb �s egyben az orsz�g hatodik leghosszabb barlangja, a Vacska-barlang.

A hegyen nincs term�szetes, �lland� v�zfoly�s. Forr�sok is csak a hegy l�b�n�l jelennek meg, legink�bb az �szaki oldalon, a Dera-patak v�lgye fel�. Ezek ar�nylag kis v�zhozam� karsztforr�sok. A talajba besziv�rg� vizek, hasonl�an a Budai-hegys�g karsztvizeihez, a budapesti �szakabbi karsztforr�sok vizeihez t�pl�l�dnak hozz� (R�mai f�rd�, �rp�d-forr�s).

A Pilis tet�t els�sorban b�kk�s�k bor�tj�k, amelyek k�z�tt megjelenik a hegyi juhar, a magas k�ris �s k�l�nb�z� szederfajok. Az erd�k t�bb ritk�bb orchideafajnak is otthont ny�jtanak, illetve kiemelked�en fontos n�v�nyfaja a magyarf�ldi hus�ng, amelynek k�zvetlen a cs�cs k�rny�k�n �l egy nagyobb �llom�nya. Ritka bogarakkal tal�lkozhatunk, mint a szarvasbog�r, vagy a havasi cinc�r. A hegy szikl�in f�szkel a v�ndors�lyom, a barlangok pedig egyre t�bb denev�rfajnak ad otthont.

Ma m�r szinte mindenki sz�m�ra ismeretes, hogy a cs�cs k�rny�ke sok�ig elz�rt, katonai ter�let volt, geogr�fiai okain�l fogva kiemelked� szerepet j�tszott a hidegh�bor�ban, Budapest l�gv�delm�ben. A rak�tab�zis nyomai m�ig ott �ktelenkednek a term�szet k�zep�n, k�rd�s elt�nnek-e valaha. T�bbek k�z�tt az itt �llom�soz� harceszk�z�k hivatottak megmenteni Budapestet egy k�lf�ldi t�mad�s eset�n. A b�zis miatt sok�ig a turistautak sem mentek fel a cs�csra, csak a Pilis hegy d�li oldal�ban futottak tova. Azonban t�bb konfliktus is ad�dott az itt �llom�soz� egys�geknek a civilekkel f�leg a k�s�bbi id�szakokban, egyr�szt a k�k t�ra pecs�t a cs�cson fel�ll�tott toronyn�l kapott helyet, m�sr�szt pedig az egyre nagyobb n�pszer�s�gnek �rvend� sikl�erny�z�snek h�dol�k is sz�vesen mentek fel a cs�csra, hiszen a k�rny�k legjobb ugr�pontj�nak sz�m�tott a cs�cs d�lkeleti ir�nyba n�z� oldala, szinte k�zvetlen a katonai ter�letet hat�rol� ker�t�s mellett.

A cs�cson r�gebben geod�ziai torony �llt, amelyet k�s�bb egy teljesen �j kil�t� v�ltott fel, a Boldog �zs�b kil�t�. Boldog �zs�b volt, aki megalap�totta a p�los rendet, b�r vannak, akik k�telkednek �zs�b l�tez�s�ben. A Pilis maga szent hegy a p�los rend sz�m�ra, a hegys�g illetve a szomsz�dos Visegr�di-hegys�g ter�let�n j� p�r p�los kolostor romjaira bukkanhatunk. Az egyik k�z�l�k Klastrompuszt�n tal�lhat�, a Pilis d�li oldal�ban, a m�sik Pilisszentl�lek hat�r�ban.

Megk�zel�t�s
Pilissz�nt� fel�l a Pb-Zb-Z0-Z-Z3 �tvonalon a Tr�zsi-forr�s �rint�s�vel a szerpentinen (4,4 km, 450 m szint).

A K�tb�kkfa-nyereg fel�l v�gig a Z+ jelz�sen (5,0 km, 190 m szint). A K�tb�kkfa-nyeregt�l biciklivel is fel lehet menni az aszfaltozott �ton.

Pilisszentkeresztr�l egy hosszabb t�ra is tehet� a Z-P+-Z+ �tvonalon, a Klastrom-k�ton �s a Vaskapu-v�lgy�n �t (8,1 km, 430 m szint).
Forr�sok: https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/duna-ipoly-nemzeti-park/a-pilis
wikipedia

Purga (Cserh�t)
Koordin�t�k: N47 57.438 , E19 38.621
Tszf. magass�g: 575 m�ter

A Cserh�t legmagasabb pontja val�j�ban a Nasz�ly, de azt k�l�n egys�gnek vett�k a mozgalom sor�n, �gy a Purg�t tett�k meg a legmagasabb pontnak ebben a t�jegys�gben. A cs�cs a K�zponti-Cserh�t nev� kist�jban tal�lhat�, a Zagyva v�lgy�t�l nyugatra h�z�d� gerincen, k�t m�sik hasonl� magass�g� cs�cs k�z�tt (Tepke, Macska-hegy). Andezit alkotja, amelyre kisebb-nagyobb foszl�nyokban m�szk� ker�lt. A ter�let eredetileg a M�tr�hoz tartozott, azonban a Zagyva �gy gondolta, hogy az nem lesz j�, ez�rt sz�tv�lasztotta �ket. A leg�jabb kori vulk�ni k�zetek alatt, �led�kes k�zetr�tegek h�z�dnak.

A Zagyva jobb parti patakjai tagolj�k. A ter�leten sok kisebb v�zsziv�rg�s, forr�s fakad, amelyek r�svizeket szolg�ltatnak, azonban v�zhozamuk igen csek�ly. Legsz�mottev�bb v�zhozammal a Malom-forr�s �s a H�v�z-forr�s rendelkezik.

A legmagasabb helyeken cseres- �s gyerty�nos-t�lgyesek, gyerty�nos-b�kk�s�k vannak, de ut�bbi kett� kis ter�letre korl�toz�dik. A lank�s dombvid�k nagyobb r�sze kult�rt�j, s�t a Tepke oldal�ban majdnem eg�szen a cs�csig felh�z�dnak az ember �ltal megm�velt ter�letek. Meglehet�sen nagy ter�letet alkotnak a gyept�rsul�sok. El�g jellegzetes a n�v�nyvil�ga k�sz�nhet�en els�sorban a kisebb terepfelsz�ni v�ltozatoss�gnak, a nagyj�b�l azonos klimatikus hat�soknak �s az emberi tev�kenys�gnek. �rdekes, hogy a Cserh�t nagy r�sz�r�l hi�nyoznak a hegyi fajok, ink�bb a szubmediterr�n �s atlanti hat�s �rv�nyes�l. A meleg d�lies lejt�ket sok hely�tt bokorerd�k bor�tj�k, illetve molyhos t�lgyes erd�t�rsul�sok. Az ember is seg�tett a fl�r�nak: a f�k�nt felhagyott sz�l�k, m�velt ter�letek hely�n kialakult, el�g nagy ter�let� sz�raz gyepek sok v�dett n�v�nynek adnak otthont.

A Cserh�t keleti ter�let�n gazdag �llatvil�got tal�lunk. Nemzetk�zileg is kiemelked� a ter�let pannongy�k �llom�nya, de t�bb fajta sikl�val �s gy�kkal is tal�lkozhatunk k�borl�saink sor�n. A parlagi sas rendszeresen k�lt az erd�kben, de a fekete g�lya, vagy az uhu sem ker�li el a vid�ket. Az ismertebb nagyvadak mellett a legritk�bb �s fokozottan v�dett hazai pelefaj, az erdei pele is t�bbfel� el�fordul. A kor�bban eml�tett sz�raz gyepek adnak otthon sok v�dett lepkefajnak is.

A szomsz�dos Tepk�n �p�tett kil�t� tal�lhat�.

Megk�zel�t�s:
Az OKT �tmegy rajta, a szomsz�dos pecs�tel�helyek a Bableves cs�rda( 4,6 km, 270 m szint), illetve Nagyb�rk�ny ( 9,2 km, 330 m szint). Legk�zelebbi falu Gar�b, ahonnan a K4 jelz�sen is fel lehet menni a gerincre, majd az OKT-n a cs�csra (2,8 km, 210 m szint).
Forr�sok: http://www.termeszetvilaga.hu/termeszetvedelem/harmos.html
https://www.bnpi.hu/hu/terulet/kelet-cserhati-tajvedelmi-korzet-hu

Soml� (Kisalf�ld)
Koordin�t�k: N47 08.796 , E17 22.331
Tszf. magass�g: 432 m�ter

V�rdomb (Zalai-dombs�g)
Koordin�t�k: N46 32.207 , E16 52.943
Tszf. magass�g: 332 m�ter

Zeng� (Mecsek)
Koordin�t�k: N46 10.802 , E18 22.649
Tszf. magass�g: 682 m�ter

A cs�csok t�rk�pen

V�ltoz�sok a t�ramozgalommal kapcsolatban

Egy cs�csraj�r� t�rat�rsunk jelezte, hogy a Nagy-Cs�k�nyon a k�rd�sben szerepl� vad�szlest �s a ker�t�st is elbontott�k (2019.09.28). Megk�rn�nk mindenkit hogy a fot�kat illetve GPS track-eket r�szes�tse el�nyben.

Egy cs�csraj�r� t�rat�rsunk jelezte, hogy a Meleg-hegyen a geod�zia tornyon l�v� sz�mot �tfestett�k k�k alapon feh�r sz�n�re (2017.04.11).

A Pilis-tet� eset�ben �j k�rd�s lett. (2014.11.10)

Figyelem! Mivel a Pilis-tet�n lebontott�k a geod�ziai tornyot �s a hely�re egy modern kil�t� �p�lt, ez�rt a Cs�csraj�r�s t�ramozgalom k�rd�se is �rtelmetlenn� v�lt. Jelenleg nincs �j k�rd�s, am�g nem lesz, addig k�rj�k f�nyk�pezz�tek le magatokat a kil�t�val �s ezt a f�nyk�pet term�szetesen elfogadjuk igazol�sk�ppen. (2014.10.29)

A Keszthelyi-hegys�g legmagasabb pontj�n�l a k�rd�sben szerepl� vad�szlest �tsz�mozt�k 17-r�l 25-re! (2014.03.12)

K�rd�sek a t�ramozgalommal kapcsolatban

(Ha olyan k�rd�s �rkezik, amely a mozgalomban r�sztvev�ket �rintheti, akkor azokat ide ki fogjuk �rni a v�laszokkal egy�tt, magyar�n folyamatosan aktualiz�ljuk ezt a r�szt!)

K: Szeretn�k �rdekl�dni, hogy a t�ramozgalomban a kor�bban sikeresen teljes�tett teljes�tm�nyt�r�kat az adott cs�cs igazol�s�ra el tudj�tok-e fogadni? Hogy az adott cs�cson j�rtam, azt a teljes�m�nyt�ra oklevelek minden k�ts�get kiz�r�an bizony�tj�k, a t�ra �tvonala szint�n egyszer�en ellen�rizhet�, teh�t az adott cs�cs megl�togat�sa ezek alapj�n el�g egy�rtelm�.

V: Megbesz�lt�k a dolgot, elfogadjuk teljes�t�snek azokat a cs�csokat is, ahol m�r volt�l, de term�szetes m�don nem f�nyk�pezt�l le azokat a marhas�gokat, amik a k�rd�sekben szerepelnek. Majd, ha a teljes�t�skor kit�lt�d a bejelent�lapot a honlapon, akkor azokn�l a hegyekn�l, amelyeket kor�bban, teljes�tm�nyt�r�k alkalm�val felkerest�l, az igazolni k�v�nt "okm�ny"-r�l k�sz�lt f�nyk�pet t�ltsd majd fel.

K:A honlapon a Keszthelyi-hegys�g legmagasabb pontja neve hely�n " ?" -et tal�lok. Ez a K�ves-tet�? Nincs GPS-em.

Nos, a K�ves-tet� van felt�ntetve, mint legmagasabb pont a t�rk�peken, de ha megn�zz�k a turistat�rk�pet, illetve a katonai t�rk�peket, l�tszik, hogy van egy pont, ami enn�l p�r m�terrel magasabb, �s a K�ves-tet�t�l �szakra van. A mell�kelt t�rk�pen a K�ves-tet� ott van, ahol az Excel ablak jobb fels� sarka van (sajnos itt a g�pen nem tal�ltam k�pszerkeszt� programot). Ett�l �szak-�szakkeletre, ahol a P+ jelz�s nagyj�b�l �szak-d�li ir�nyba halad kereszt�lmegy egy olyan ter�leten, ami itt a t�rk�pen vastagabb szintvonallal van megjel�lve. Na, ott van az a r�sz, ami magasabb, mint a K�vestet�, az omin�zus vad�szles pedig e mellett a P+ jelz�s mellett tal�lhat�.

K:A Nagy-Cs�k�nyra milyen ir�nyb�l aj�nlj�tok a cs�cst�mad�st? A M�ria-szakad�k felett, a m��tel�gaz�s j� kiindul�pontnak l�tszik, mert m�r eg�szen fent van az ember (400 m k�r�l tal�n), de a terep / n�v�nyzet alkalmas-e ir�nymenetre? Ezen k�v�l m�sik lehet�s�g: K�rtv�lyes fel�l t�bb szek�r�t is �tk�t, az sem lehet rossz.

V: A Nagy-Cs�k�nyt a mell�kletben l�v� �tvonalon k�zel�tett�k meg. Az OKT �s az 1-es �t keresztez�d�s�t�l indultunk (Birka-cs�rda), a k�p jobb fels� sark�ban a k�k vonal az 1-es �t. Az ir�nymenetet nem javasoln�m. Vannak meredek r�szek, �s s�r� az aljn�v�nyzet.

K:Olvastam a honlapon, hogy Boncsos-tet�t Szentb�kk�lla fel�l m�szt�tok. Egy m�rciusi rendezv�ny kapcs�n n�lunk Monostorap�ti mer�lt fel, mint kiindul�pont, l�gvonalban a t�vols�g alig 2 km. Van tapasztalatotok, hogy k�zdelmes-e onn�t m�szni? Szintvonalak alapj�n egy�rtelm� az ir�ny, de az aljn�v�nyzet megtr�f�lhat esetleg.

V:A Boncsos-tet�re Monostorap�ti fel�l mentem fel, amikor el�sz�r voltam ott, �s kital�ltam a k�rd�st. Az t�ny, hogy a hegy �szaki oldala meredekebb, de nem v�szes. Sokkal t�bb erdei �t van, mint ami a t�rk�pen rajta van, nem felt�tlen�l kell az aljn�v�nyzetben m�szk�lni. El�g, ha az el�gaz�sban mindig azt az utat v�lasztod, ami felfel� tart.

K:A "Keszthelyi-hg legmagasabb pontja" a le�r�s alapj�n a P+ jelz�s ment�n tal�lhat�, ami egy�bk�nt a Lepke 40 (illetve jogel�dje, a "Vasas Nagy 8-as") t�ra �tvonal�n fekszik. K�rd�s, hogy a magasleses inf�t musz�j-e levad�szni, avagy a r�gebbi Lepke (avagy Vasas Nagy 8-as) teljes�t�st elfogadj�tok. Ha nem, m�rciusban ir�ny a Lepke 40 sasszemmel :-)

V:Mivel a Lepke (Vasas nagy 8-as) elmegy a k�rd�sben szerepl� helyen a Keszthelyi-hegys�gben, azt elfogadjuk.

Mivel t�bb k�rd�s is �rkezett a Kecske-paddal �s az OKT-vel kapcsolatban ez�rt a mell�kelt k�pen megjel�lt�k, hogy hol is van a Kecske-pad a turista�tvonalakhoz k�pest. Kecske-pad piros k�rrel van jelezve; alul a lakott telep�l�s Irota. Ezen l�tszik, hogy a k�k-piros el�gaz�s nem a cs�cson van, hanem az alatt. Tudom, ez sz�r�z�snek t�nhet, de ha m�r ott vagytok, akkor menjetek fel a cs�csra.

A t�ramozgalom statisztik�ja

Teljes�t�k

N�v	Teljes�t�s bejelent�se
B�k�s Eszter (1968)	2012-10-25
Had Andr�s (1953)	2023-08-24
Kelemen L�szl� (1973)	2022-08-10
K�hrner �d�m (1990)	2021-06-25
Maller K�roly (1945)	2016-01-31
Nyom�rkay Viktor (1966)	2023-12-17
S�rk�zy Zsolt (1970)	2021-06-25
So�s Andr�s (1993)	2018-05-02
Tarnai M�t� (1975)	2013-03-22
Tomacsek Tam�s (1971)	2020-04-08

www.dendeocse.hu (2005 - 2024). A honlapot fejleszti, karbantartja �s a j�k�v�ns�gokat fogadja az EMDT.

B�rmif�le gond, probl�ma, helyes�r�si hiba, adom�ny, k�rd�s, k�r�s mer�l fel : emdt kukacbet� dendeocse.hu.

Az oldalon jelenleg �sszesen 536 f�nyk�pes t�ra, kir�ndul�s, teljes�tm�nyt�ra le�r�sa tal�lhat�.

Az oldalon tal�lhat� id�j�r�si napijelent�s t�rk�pek jogv�dettek, az oldalunkrol nem t�lthet�ek le, a t�bbi anyagot a jobb alul l�that� licence alapj�n lehet haszn�lni.

Olyan haszn�lhatatlan inform�ci�kat, hogy h�ny m�sodperc alatt t�lt�d�tt be az oldal, meg hogy milyen n�vnap van ma, nem �runk ide.